A hátrányos helyzet a sajátos nevelési igény szempontjából

A hátrányos helyzet a sajátos

nevelési igény szempontjából

Együtt, vagy külön neveljünk?

Lechner Aranka

intézményvezető

Csorna, Arany János EGYMI és Nevelési tanácsadó

Az integráció fogalma

•     „ különálló részek valamely nagyobb egységbe való beillesztését, beolvadását jelenti”

Az integráció nem egyértelműen csak az SNI-s gyermekek integrációját célozza, hanem az egyéb okok miatti hátrányos helyzetűekét is.

- lehet szociális helyzetükből,fejlettségükből eredő hátrány.

- lehet a sérüléséből eredő hátrány.

Hátrányos helyzetű gyermek az, akit a családi körülményei, szociális helyzete, miatt a jegyző védelembe vett.

- Integrációjukat fejlesztő pedagógus, vagy gyógypedagógus segíti.

A gyógypedagógiai szempontú integráció, a sérülésből adódó hátrányok kompenzálása.

A speciális nevelési szükségletű (SNI) gyermekeknek, vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beilleszkedésére vonatkozik.

- a sajátos nevelési igényű gyermekeknek és tanulóknak a többségi óvodákban,alap, közép, és felsőfokú intézményeiben megvalósuló nevelése-oktatása,képzése, a megfelelő feltételek biztosítása mellett.

Ha együtt neveljük, az alkalmazkodás folyamata

•    Evans és mts.i szerint, 3 folyamat lehetséges.

1.  asszimiláció, / a fogyatékosnak kell alkalmazkodni/

2.  Akkomodáció, / a többség alkalmazkodik a fogyatékoshoz/

3.  Adaptáció /az alkalmazkodás kölcsönös, - ez lenne az ideális/.

Szegregáció-avagy címkézés

1. Az Orvosi modell

•   A gyermekben meg kellett, és meg kell találni a felmerülő gondok okát,- diagnózist,tünet, vagy tünetcsoportot neveztek, vagy neveznek meg.

/ Orvosi feladat /

•   Kijelölésre kerültek az intézmények, melyek azonos csoportba, később a gyógypedagógia fejlődésével párhuzamosan alakult azonos sérülés specifikus intézménytípusokba irányította a gyermekeket. /eltérő tantervek, speciális módszerek/

•   A fennmaradó csoportot „normálisnak” tekintették, nincs szükség speciális megsegítésre.

•   A homogén populáció soha nem volt homogén, mindig voltak bőven, akik lemaradtak, lehet csak egy-egy tantárgyból, de lehet több területen is.

2. Pedagógiai, vagy szociális modell

- A gyermekek között gyakori, hogy nem a képességeikben, hanem szociális hátrányuk miatt vannak nehézségeik a tanulásban.

- E modell fő kérdése lett: „ mit tudsz?, mire van szükséged, hogy jobban haladhass?”

- Az utóbbi 2-3 évtized alatt ez utóbbi modell erősödött fel, Amerikából, szülői kezdeményezésekre.

- Ezt követi a megfelelő program kijelölése, majd a személyi és dologi háttér megteremtése.

- A modell szerint az integráció ilyenformán természetes eszköze a későbbi szociális beilleszkedésnek. / Hegarty 1993.

szerint, a fogyatékossági kategóriák csak korlátozott jelentőséggel bírnak a pedagógiai ellátás vonalán” Azaz azonos kategóriák mentén is nagy az eltérés, pl. intelligencia, szocializáció, személyiségjegyek, …stb. szempontjából.

Nemzetközi kitekintés

•    Svédországban 50’-es években kezdtek integrálni.

•    Dániában 1991-belügyminisztériumi kiadvány rendelkezett róla.

•    USA-ban 1975-ben polgárjogi mozgalmak után rendelkeztek.

•     Olaszországban 1977-ben radikális változás lett, felszámolták a szegregált intézményeket,20 főben maximalizáltak egy osztály létszámot.

•     Angliában 1978-ban felülvizsgálták a gyógypedagógiai rendszert, 1981-ben zöld utat kapott az integráció, de nem szüntette meg a speciális intézményeket.

•    Németországban lassabban terjed, jól kiépített gyp.i ellátásuk volt.

•    Ausztriában szülők követelésére a 80’-as évek derekán hoztak döntéseket.

•    Svájcban, és Belgiumban a két elkülönült oktatási rendszer működik.

•     UNESCO, és az ENSZ is támogatja: Az ENSZ 1993-ban elfogadta az esélyegyenlőségi alapszabályt, mely szerint: „ az államok biztosítsák integrált formában az egyenlő alap, - közép és felsőfokú oktatási lehetőségeket a fogyatékos gyermekeknek, fiataloknak, és felnőtteknek egyaránt.” Jönsson1992- ben kidolgozott integrációs programját 40 nyelvre lefordították. 1994-ben Spanyolországban határozat született arról, hogy határozatba foglalja minden

ország az inkluzív oktatás elvét, kivéve ha kényszerítő okok késztetnek az ettől eltérő lépésekre.”

A magyarországi helyzet

•  Magyarországon a 80’-as években még megkérdőjelezték a létjogosultságát.

• Az inkluzív szemlélet késik:

- mert a differenciálás elmélete sokáig nem szerepelt a pedagógusképzésben,

- mert a fogyatékosok integrációja a tapasztalat szintjén sem ismert.

•  Nahalka, Nádasi, Réthy / 1997,-98/ pedagógiai irodalmaiban megjelentek az inklúziónak a lényeges előfeltételei;

- mint a tanulás folyamatának differenciált szervezése.

- a differenciálás módszertana,

- az individualizáció fokozott érvényesítése.

- megjelent több képzőhely tematikájában is.

Az integráció szinterei

1.Először az óvodákban jelent meg.

/ mert kevésbé teljesítmény centrikus /

2.Az iskolákban visszafogottabb a gyakorlati

előrelépés. / elsősorban alternatív iskolákban kezdődött /

3. A felsőoktatásban jól szervezett, működőképes.

Az integráció fajtái

1. Részleges integráció, vagy lokális integráció.

- A fogyatékosok egy csoportját a többségi intézményben helyezik el.

a, - szociális integráció / tanórán kívüli tevékenységeken vannak az épekkel /

b, - funkcionális integráció / mindenütt együtt vannak /

2.Teljes integráció.

3.Fogadás ( integráció): a fogyatékos alkalmazkodik a többihez. Lsd.: asszimiláció

4.Befogadás ( inkluzió) : átgondolják a tanterv megvalósításának kereteit, és a feltételeket, hogy minden gyermek megfelelően haladhat.

/Sebba (1996.)/

5. Spontán integráció. A gyermeket nem látta Szakértői Bizottság, az iskola, óvoda nem küldi sehova, gyógypedagógus nincs, az iskola nem kér emelt normatívát, maga akarja a problémát megoldani. Enyhe sérülteknél lehet, hogy integrálódik a gyermek.

Napjainkban nagyon sok spontán integráció van. /Pl. hallássérültek annyian vannak, hogy meghaladják a speciális intézményekbe járók létszámát./

Hall(1992.)szerint, az együttes fejlesztésen túl az egyént szociálisan is befogadja az intézmény gyermek, és felnőtt közössége.

Wedell(1995.) szerint az iskolák egyéniesítettebb alapon dolgoznak majd

Hegarty(1993.) hangsúlyozza a befogadó jelleget, a tanulási programok, a pedagógiai felkészültség, a szervezés, és a tárgyi, személyi feltételek meglétét.

Powersz(1996.) szerint a befogadás/ inkluzió/ attitűdöt jelent, azaz a befogadó közeg ennek érdekében mindent megtesz.

Az integráció feltételei

1.Objektív tényezők:

- gyógyászati segédeszközök( kerekes szék, hallókészülék, iskolapad, speciális taneszközök, pl.vonalzó, füzetek, tankönyvek megléte.

- akadálymentes környezet ( lift, rámpa, mosdóhelyiségek, lámpák…stb. megléte)

2. Szubjektív tényezők:

- a fogadó pedagógus szemlélete, módszerei,segítőkészsége, kreativitása,a pedagógiai asszisztens jelenléte, hozzáértése, a szülők hozzáállása, aktivitása, a gyógypedagógus szakmai tudása, érzékenysége a probléma iránt, és nem utolsósorban a gyerek személyisége.

- a tanterv, és tananyag, helyi tanterv

( Magyarországon a NAT biztosít rugalmasságot)

- módszerek, - elsősorban a differenciálás, melyben a tananyag tartalmának felosztását, annak szintjét, a tanulási ütemet, az óra szervezését, az alkalmazott módszereket, a számonkérést egyénekhez igazítja, erősségek, gyengeségek észrevétele, ahhoz való alkalmazkodás.

Elvek az inkluzív neveléshez

•  A legfontosabb elem az egyéni differenciálás.

•  Minden gyerekben az egyedit kell keresni.

•   Természetesnek vegyék a pedagógusok, hogy minden gyereknek van valamilyen témában tanulási nehézsége.

•  Egyéniesített segítséget kell adni tanulóra szabva.

•  Minden gyermeket a képességei szerint kell terhelni.

•   Csoportmunka, pármunka elősegítése úgy, hogy az egyéni feladatmegoldások ne szenvedjenek csorbát.

•   Nem hárítható a gyógypedagógusra a tanulási nehézségek kiküszöbölése. Nem a gyermek korrepetálása a feladata, hanem a konzultáció, a közös tervezés a többi pedagógussal. A feladata a képességfejlesztés területén van.

A befogadó intézmények dilemmái.

•  Hiányoznak az együttnevelés pedagógiai feltételei,

•  Hiányoznak a tárgyi, környezeti, és technikai feltételek,

•  Nélkülözik a gyógypedagógiai kompetenciákat.

•   Faluhelyeken a csökkenő gyereklétszámok miatt intézmények fennmaradását segíti a sajátos nevelési igényű gyermek.

•  Minden SNI-s után magasabb normatíva jár.

•  Szorosabbak az emberi kötődések, kisebb a kirekesztés.

•  Helyi problémákat, helyben kezelnek.

•   A pedagógusok jelentős része elzárkózik az együttneveléstől.

Sérülés specifikus kompetenciák

•  Vak tanulók esetében a Braille-írás-olvasás elsajátítása.

•  Siketeknél a jelnyelv használata.

•  Tanulásban akadályozott tanulók tanulási, gondolkodási sajátosságainak ismerete, a tananyag mennyiségének, minőségének, nyelvi szintjének megválasztása.

•  A gyógypedagógus jelenléte nem mentheti fel a befogadó intézmény pedagógusát a sérülésekből adódó tanulási nehézségek megismerésétől. / az attitűd kulcsfontosságú /

A gyógypedagógiai ( szegregált)

intézményekben zajló átalakulások.

•   Az integráció „ megérkezésének” idejére, a gyógypedagógia nagyszerűen kiépítette a sérülés specifikus ellátását az SNI-s gyermekeknek.

•   A vakok,siketek,a mozgássérültek számára az óvódától, a középiskoláig kiépült az intézményrendszer.

•   Az értelmi fogyatékosoknak szintén, továbbá megalakultak a speciális szakiskolák a számukra elérhető szakképesítések megszerzése céljából.

•   A gyógypedagógiai intézmények nagy része regionálisan diákotthont, lakóotthont, gyermekotthont biztosít.

•   A 90’-es évek innovációs törekvéseinek során a testi és érzékszervi sérülteket fogadó iskolák számára utazó gyógypedagógusi szakszolgálatot létesítettek. Módszertani központokká, szakszolgálatokká fejlődtek.

•   BIZTOS, HOGY SZEGREGÁLT A GYÓGYPEDAGÓGIA?

A külön nevelés

/szegregáció/

•  A sajátos nevelési igényű gyermekek, és tanulók óvodai,alapfokú, és középfokú nevelése és oktatása, amelyet kifejezetten erre a célra létrehozott és működtetett gyógypedagógiai intézmények látnak el, esetenként bentlakás biztosításával.

Az EGYMI-k feladata

•  A közoktatási törvény 33.&-a (12) bekezdése értelmében az integrált nevelés, oktatás segítésére hozható létre.

• Elláthat:

- Pedagógiai szakszolgálati feladatokat,

- meghatározott szakmai szolgáltatási feladatokat,

- utazószakember-hálózat működtetését.

Az EGYMI-k célja

•   A gyermekek, tanulók integrációjának elősegítése, esélyegyenlőségük megvalósulása érdekében.

•  Családi nevelésük fejlesztésük segítése.

•   Az épek közösségeiben a fogyatékosságukból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása.

•   Képességeik kibontakoztatása, pályairányításuk,társadalmi beilleszkedésük sérülés specifikus szempontú támogatása.

•  Az SNI-s gyerekek szüleinek támogatása tanácsadással.

•   Szakmai szolgáltatás, segítség a befogadó iskolák pedagógusainak, az egyéni speciális szükségletek feltárásával, a dg. értelmezésével,a gyógypedagógiai ismeretek átadásával, az egyéni segítés módjával.

Milyen úton állapítják meg,hogy

a gyermek SNI-s?

1. A közoktatási törvény szabályozza a Pedagógiai szakszolgálatok, ezen belül a Nevelési Tanácsadó munkáját.

-…feladata, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése.

- a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége ezt lehetővé teszi./kiemeli a nehézség kifejezést, mely a probléma enyhébb megjelenését mutatja/

2. Szabályozza a Szakértői Bizottságok tevékenységét is.

-A fogyatékosság szűrése, vizsgálat alapján szakvélemény készítése, a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára,formájára,és az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálati tevékenységre.

- Vizsgálni a különleges gondozás ellátásához meglévő feltételeket.

Újratermeli-e a közoktatási rendszer az esélyegyenlőtlenséget?

1.Csépe Valéria szerint a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy igen.

•     Szerinte ellentmondásos az SNI kategóriákba sorolt fogyatékosságok, és a tipikus fejlődési mintázatok megnevezése.

•     1993. közoktatási tv. Megjelenése óta minden szakma igyekezett saját terminológiát kialakítani, nevesíteni.

•    Ennek oka a normatíva elvesztésének félelme.

- ez az alapellátás problémáiból adódott

- minél magasabb normatíváért születtek diagnózisok

2. Lányiné Engelmayer Ágnes reagálva az előbbiekre, kiemelte a gyógypedagógia fontosságát, és egyetért az SNI teljes áttekintésével, a diagnosztikai eszközök megújításának szükségességével, és széleskörű egyeztetéseket tart szükségesnek.

3. Sárközi Gábor Oktatási Minisztérium Roma Integrációs Titkárságának szakértője szerint a roma diákok 20%-a kerül be az SNI-s kategóriába, kizárólag a szegregációs térségből.

Felhívta a figyelmet arra, hogy van az országban olyan kistérség, ahol minden

3.gyermek SNI-s, és van olyan, ahol senki sem.

/ Világgazdaság Online 2007./

Az iskolai nevelés mai problémái

•  A motiváció hiánya, - passzívak, visszahúzódók, a legkisebb erőfeszítéssel vesznek részt az órai munkákban, minimalizmus, fásultság uralkodik.

•  A közösségi gondolkodás hiánya. - Izolálódnak a diákok, saját érdekek dominálnak, kíméletlen verseny, továbbtanulási bizonytalanságok, szolidaritás hiánya.

•  Együttműködés hiánya. Jellemző a figyelmetlenség,tiszteletlenség, társkapcsolatok beszűkölése, felszínesség.

Jellemzőek a hiányos ismeretek. - A tudás mozaikos, nem ragaszkodnak nemzeti hagyományainkhoz, történelmi tudásuk hiányos.

A kortárs-hatás negatív elemei.

- A tanulás, a szorgalom nem példa,ugyanakkor az italozás, a dohányzás, a divat túlzásokkal igen.

A művészeti tevékenységek háttérbe szorítása.

- A tanulók nem mernek énekelni, szerepelni, táncolni. A hiányzó türelem, szabálytisztelet.

- Nem olvasnak, nincs kitartásuk, azonnal akarnak eredményt, kihagyják a gyakorlást. Bizonytalan tudásukat követelődzéssel, szabályok megszegésével palástolják.

Önbizalomhiány, önállótlanság.

- kevés a kreativitást serkentő feladat, a pozitív visszajelzés. Rossz fizikai állapot.

- felmentéseket kérnek testnevelés órák alól, egyre több a gyógytestnevelésre járó gyerek száma. Nincs ingyenes sport, természetjárás.